Priskin és Szalai haláltánccal készül az osztrákok ellen

#

Tegnap megnéztem a magyar futball – még 50 perc, vagy mi a címe, című filmet, és bár a film maga, mint alkotás kevésbé izgalmas, viszont szórakozni remekül szórakoztam, és indítványoznám, hogy minden évben kell egy ilyen műsor, de ötször egy óra, amit karácsony és újév között kell leadni.

Egervári Sanyi bácsit én mindig bírtam, és bírni is fogom, és el kell mondjam, hogy én sem emlékszem már, hogy ki fordította meg azt a BL-döntőt az utolsó percben, talán az Inter, vagy abban az évben valaki, aki játszott az Interrel.


Kit rúgjon le Fiola, hogy kijusson az Eb-re Kocsis Gergő?

#

Megrökönyödve vettük tudomásul gázszer rózisszal, hogy Kocsis Gergő, bocsánat, az isteni Kocsis Gergő nem jut ki az Eb-re, és mint a magyar futballban manapság szokás rögtön megalkottuk az nagy összeesküvéselméletet, hogy

  • ha Fiola a Nemzeti Együttműködés Rendszerét szem előtt tartva lerúg valakit, nyilván egy védőt az Eb rajtjáig, akkor valakit, nyilván Kocsist be kell hívni. Mert háttérhatalmak.
  • ha ez a képzeletbeli védő Juhász Roland, akkor az gázszer szerint jobb is így (bár mások szerint Juhász sérülten pont ugyanolyan jó kabala, mint egészségesen).
  • ellenben, ha ez a védő Guzmics Rikárdó, akkor gázszer szerint a legjobb védőnket veszítjük el (bár mások szerint lehetetlen, hogy már itt tartunk, hogy Guzmics a legjobb védőnk, hiszen alig pár éve, hogy Egervári Sanyi bácsi először kiradírozta, mint focistát, majd ugyanazzal a filccel, amivel Győrben a faszt rajzolta, élettel töltötte meg az üres lapot).

 

 



BigDodo lenni érzékeny

#

21 pontot vertünk a mezőnyre, és kár lenne azt firtatni, hogy miért csak egy ilyen szánalom öngóllal nyomtuk le az utolsó forduló aktuális szopóautomatáját. A bomba erős 12 csapatos mbegybet utca hosszal verő Fagyi nyári BL selejtezése könnyedén lehűtheti a kedélyeket. Az EB utáni nyári nemzetközi meccseink nem ígérnek menthos szintű frissességet, de a szezon eleji formánk évszázados tapasztalatra épülő dagonyázásában bizton hihetünk. Várom, és kész! Lesz majd óriási átigazolási nyálcsorgatás, és ide a rozsdás fejkendőt, hogy egy valamire való spílerbubus sem érkezik meg  időben. Az ünneplés viszont mbéegyes!

A kedvenc jelenetem a meccs utáni riport, mikor megkérdik Nagy Ádit és Nagy Domit, hogy melyikőjükre gondolnak szurkerék, ha a Nagy nevet látják a kezdőcsapat böngészésekor. Az ország Ádija , a fehér Davids egy nagycsoportos ovis nyelvi arzenáljával felvértezve sem tudott kicsomózni két tő mondatot, de a tréfa eljutott BigDodo mufurc-radarának hatósugarába… Érdemes figyelni arcára kiült tomboló sértettséget, ahogyan a coub utsó pillanataiban elfordul druszájától.

By the way:

Bye bye Halál Csillag!

 


Lehetetlen kispesti gólok – Baráth Botond

#

Olyan hosszan száll Ikenne-King általában lehetetlen helyekre szálló beadása, hogy a magát a kétes ügyletektől egy ideje már távoltartó Polekszics Plexi egy balkáni kifőzdébe álmodta magát, aztán jött a fejes, a labda csak szállt tovább, kihozták a grillezett paprikát én pedig azonnal Piplicára gondoltam, hogy úgy kellett volna, emlékezetesen, nem ilyen langyi kis bénázással.

Természetesen a gólöröm az maga Baráth Botond volt megint, hétvégén, vagy mikor, ugyanezt akarom látni Felcsúton*, amikor kiejti a Honvéd egy utolsó perces góllal a Nemzeti Együttműködés Rendszerének csapatát.

*A legutóbb le se írom, hogy milyen névvel illettem a Halálcsillagot, ezért egy hétig nem ettem, most már tisztán látok, többet nem fordul elő, ígérem.

 



Miért is viselhet valaki címeres mezt?

#

Már eléggé bajnokok vagyunk, így a Bohócliga meccseit már csak az EB és a szokásos magyaros, nyári hadjáratok fényében tekintem meg. A Fagyika jó pár srácot ad a kalandozó magyarok keretébe és most kiemelnék két jelenetet a szombati esti örökrangadóból, egy kerettaggal és egy exkerettaggal.

Dibusz Dili stabil cserepados a válogatottnál, és bizony az a profizmus, ahogy sorfalát felállította, számomra kihagyhatatlanná teszi még ebből a félelmetesen erős magyar felhozatalból is. Valósággal megbabonázta Kanta Józsi bácsit és a vén tehetség ha akarta sem tudta máshova lőni ezt a szabadot. Dilike pont erre építette taktikáját, és bejött a remekbe szabott sorfal elérte célját. Nos persze ki is védhette volna akár, vagy egy kis oldaldőléssel talán lehetne javítani a produkción, de a kulcsmomentum, a hibátlan sorfal – EB ellenfeleink számára pizzai ferde toronyként fog vészjóslóan magasodni- szerintem megkérdőjelezhetetlen, mint az Őszdzsigoló idejében a fejlődés. (A coubból egyértelműen kiderül, hogy a magyar nyelv visszafele megegyezik az arabbal… lehet, hogy a migránsok a testvéreink?)

Sajnos létezik ennek ellentéte is. Leo nem volt a helyzet magaslatán ezen az estén. Kiemelném, hogy egész mérkőzés alatt balhátvédként a jobb oldalon legelgetett (állítólag az edző tette oda…pfff) és nem átalkodott az ellenfél térfelén támadást mímelve frincfranc-ozni. A coubon kidomborodik, hogy egy ilyen idegtépő meccsen micsoda fennhéjazó reszkírozást enged meg magának, gyakorlatilag center poszton… Oké hallom a huhogást, mert tök véletlen gólpassz lett belőle, de Hál Istennek El Storckpitano tisztán lát a zavarosban, és mi nem tépjük majd hajunkat efféle hanyag felelőtlenségek miatt a nyári mundialon.

Ne Feledd:

HajRáf Ratyi!


Darth Geri eltitkolhatja Vernes Rikárdót, de én nem, nem, soha

#

Reggel meghallgathattuk már a majomtestű de legalább fradibérenc Darth Geri gyenge próbálkozásait, hogy B-csapattal is cidáztatják a Honvédkát, de egyrészről Vad II egy vak geci (akkor is, ha nem ő vezette), és a Honvéd rúgott két kapufát, az egyiket maga a poklot megjárt Vernes Riki követte el három perccel a vége előtt. A dakszli Jovának esélye sem volt, emlékezzünk csak miért.

 


B csapat, B terv, B-re vertük a Honvédot!

#

A B csapattal is igen. Jesszoké!

Persze voltak pillanatok, amikor eladott meccsről hadováltam magamnak és hogy nincs csere sorunk… erre jön ez a Trinks, aki egy egyeneset nem rúgott még a labdába, és csinál egy riquelmét idéző kamion parkolós manővert, majd kipókhálózza az alsó sarkot 16ról. Nagyon izgultam, hogy a labda elguruljon a gólvonalon túlra és hálistennek a portás bácsi is inkább látnok zsályát szedegetett, mert egy rizikós sarkazással is menthető lett volna az eset.

Busai aki megjárta  poklot és utána Bob Dylan soraira ringatózva befittyentett egy olyat, hogy a mozdulat látványától is lesérültem, pedig meglehetősen biztonságos kanapéról szemléltem a televízió készüléket. És lássuk be, hogy egy bajnokságban, ahol kb 21-24 pontot rápacsizunk a mögöttünk nyomorgók seggére, simán belefér, hogy 2-1re nyerünk 3 fradi góllal.

Ne Feledd:

HajRáf Ratyi!