havi archív: november 2013

Ráugrom a hátára, belegyalulom a földbe

#

Bekő Balázs a Honvéd-Kecskemét 94. percéről: Nem akarom túlragozni a kapott gólunkat, de ha már hibát követünk elé s van vissza fél perc, akkor ráugrok a hátára, belegyalulom a földbe, ha kiállítanak, akkor kiállítanak, ha nem, akkor nem, de van 25 méterről egy szabadrúgás, és vége a meccsnek. Nem véletlenül mondtam azt a mérkőzés előtt, hogy abból főzünk, amink van.



A gólpasszokat köszönjük szépen

#

Volt egy pillanat a szezon elején, amikor azt gondoltam, hogy a Honvédka jól áll középhátvédekkel. Azóta Baráth Botond sorozatosan közepes, Ignjatovics dettó, a Debrecen ellen mindketten gólpasszt adtak a Lokinak egy támadáson belül. Ilyenkor valami pusztító jelenlétre lenne szükség a ötösön belül azoknak a játékosoknak, akik külföldre (pfffff) vágynak.






A Haladás fiataljainak fetrengéséről

#

Artner Tamás személyében új igazmondó juhász van születőben a bohócligában. Egyrészt aljas módon mosdatja állandóan Devecserit és Guzmicsot, másrészt mindent meg tud magyarázni, még azt is, amikor csak simán seggbe kéne rúgni a Németh Máriót, meg a Radót. “Radó András nem akart elesni, ahogy átvette a labdát, a vizes füvön megcsúszott, de menni akart tovább, mire az oldalról érkező védő elütötte. Jelzésértékű volt, hogy a pécsi futballista rögtön emelte a kezét, hogy ő aztán nem csinált semmit. Ami Németh Márió esetét (a gifen) illeti: bár nem volt tizenegyes, egy elegáns bíró ilyen szituációban továbbot int.” Elegáns bíró? Hol él maga Artner elvtárs? Haladás-Pécs 1-3.


A Gerson-Jova-Simon összjáték

#

Sárban futással nehezített ügyességi vetélkedőt rendezett vasárnap a Paks és a Fradi, és mint az ilyen meccsek általában, ez is ritka szórakoztató volt. A 2-2-re végződő találkozó a 63. percben érte el csúcspontját, amikor a tanulatlan Gerson az eset után egész éjjel a McDonald’s-ban gondolkodó Jova Leventéhez passzolt, aki parádés labdalevétellel hozta kihagyhatalan helyzetbe Simon Attilát. Persze, azért majdnem kimaradt.