Már eléggé bajnokok vagyunk, így a Bohócliga meccseit már csak az EB és a szokásos magyaros, nyári hadjáratok fényében tekintem meg. A Fagyika jó pár srácot ad a kalandozó magyarok keretébe és most kiemelnék két jelenetet a szombati esti örökrangadóból, egy kerettaggal és egy exkerettaggal.

Dibusz Dili stabil cserepados a válogatottnál, és bizony az a profizmus, ahogy sorfalát felállította, számomra kihagyhatatlanná teszi még ebből a félelmetesen erős magyar felhozatalból is. Valósággal megbabonázta Kanta Józsi bácsit és a vén tehetség ha akarta sem tudta máshova lőni ezt a szabadot. Dilike pont erre építette taktikáját, és bejött a remekbe szabott sorfal elérte célját. Nos persze ki is védhette volna akár, vagy egy kis oldaldőléssel talán lehetne javítani a produkción, de a kulcsmomentum, a hibátlan sorfal – EB ellenfeleink számára pizzai ferde toronyként fog vészjóslóan magasodni- szerintem megkérdőjelezhetetlen, mint az Őszdzsigoló idejében a fejlődés. (A coubból egyértelműen kiderül, hogy a magyar nyelv visszafele megegyezik az arabbal… lehet, hogy a migránsok a testvéreink?)

Sajnos létezik ennek ellentéte is. Leo nem volt a helyzet magaslatán ezen az estén. Kiemelném, hogy egész mérkőzés alatt balhátvédként a jobb oldalon legelgetett (állítólag az edző tette oda…pfff) és nem átalkodott az ellenfél térfelén támadást mímelve frincfranc-ozni. A coubon kidomborodik, hogy egy ilyen idegtépő meccsen micsoda fennhéjazó reszkírozást enged meg magának, gyakorlatilag center poszton… Oké hallom a huhogást, mert tök véletlen gólpassz lett belőle, de Hál Istennek El Storckpitano tisztán lát a zavarosban, és mi nem tépjük majd hajunkat efféle hanyag felelőtlenségek miatt a nyári mundialon.

Ne Feledd:

HajRáf Ratyi!