Olyan hosszan száll Ikenne-King általában lehetetlen helyekre szálló beadása, hogy a magát a kétes ügyletektől egy ideje már távoltartó Polekszics Plexi egy balkáni kifőzdébe álmodta magát, aztán jött a fejes, a labda csak szállt tovább, kihozták a grillezett paprikát én pedig azonnal Piplicára gondoltam, hogy úgy kellett volna, emlékezetesen, nem ilyen langyi kis bénázással.

Természetesen a gólöröm az maga Baráth Botond volt megint, hétvégén, vagy mikor, ugyanezt akarom látni Felcsúton*, amikor kiejti a Honvéd egy utolsó perces góllal a Nemzeti Együttműködés Rendszerének csapatát.

*A legutóbb le se írom, hogy milyen névvel illettem a Halálcsillagot, ezért egy hétig nem ettem, most már tisztán látok, többet nem fordul elő, ígérem.