Posztok innen: ebből még bármi lehet

Miért is viselhet valaki címeres mezt?

#

Már eléggé bajnokok vagyunk, így a Bohócliga meccseit már csak az EB és a szokásos magyaros, nyári hadjáratok fényében tekintem meg. A Fagyika jó pár srácot ad a kalandozó magyarok keretébe és most kiemelnék két jelenetet a szombati esti örökrangadóból, egy kerettaggal és egy exkerettaggal.

Dibusz Dili stabil cserepados a válogatottnál, és bizony az a profizmus, ahogy sorfalát felállította, számomra kihagyhatatlanná teszi még ebből a félelmetesen erős magyar felhozatalból is. Valósággal megbabonázta Kanta Józsi bácsit és a vén tehetség ha akarta sem tudta máshova lőni ezt a szabadot. Dilike pont erre építette taktikáját, és bejött a remekbe szabott sorfal elérte célját. Nos persze ki is védhette volna akár, vagy egy kis oldaldőléssel talán lehetne javítani a produkción, de a kulcsmomentum, a hibátlan sorfal – EB ellenfeleink számára pizzai ferde toronyként fog vészjóslóan magasodni- szerintem megkérdőjelezhetetlen, mint az Őszdzsigoló idejében a fejlődés. (A coubból egyértelműen kiderül, hogy a magyar nyelv visszafele megegyezik az arabbal… lehet, hogy a migránsok a testvéreink?)

Sajnos létezik ennek ellentéte is. Leo nem volt a helyzet magaslatán ezen az estén. Kiemelném, hogy egész mérkőzés alatt balhátvédként a jobb oldalon legelgetett (állítólag az edző tette oda…pfff) és nem átalkodott az ellenfél térfelén támadást mímelve frincfranc-ozni. A coubon kidomborodik, hogy egy ilyen idegtépő meccsen micsoda fennhéjazó reszkírozást enged meg magának, gyakorlatilag center poszton… Oké hallom a huhogást, mert tök véletlen gólpassz lett belőle, de Hál Istennek El Storckpitano tisztán lát a zavarosban, és mi nem tépjük majd hajunkat efféle hanyag felelőtlenségek miatt a nyári mundialon.

Ne Feledd:

HajRáf Ratyi!


Helyreigazítás: Valótlanul állítottuk, hogy Eppel Márton szar csatár

#

A 2016. március nyolcadikai posztunkban valótlanul állítottuk, hogy Eppel Márton szar csatár, Vernes Rikárdó bábja, és csak iskolai játszótereken van esélye 30 meccsen 6 gólt rúgni. Eppel Mártontól és családjától elnézést kérünk, miután Eppel Márton (innentől Eppel Marci) duplázott a Debrecen, majd a Paks ellen is, a második Paks elleni góljával pedig igazi nagyságokat idézett meg.

via GIPHY


Király Papi Duff McKagannek nézte Sanda Szabót

#

Miközben blogunk szervilis módon elhallgatja, hogy a Béke téri Stadionban többen voltak az NB III történetének legnagyobb meccsén, mint a Red Cseppelin bemutatkozó dániai turnéján 1968 őszén, nekem arról kell lerántanom a leplet, hogy az MTK hogyan akadályozta meg a Fradi bajnoki címét Air Sanyi és Kanta Zsozé nélkül. Az oké, hogy Doll bábjai úgy megrakták a Puskás Epidémiát a második félidőben, mint Robert Plant bárkit a hetvenes években, de ahhoz, hogy ne zöld-fehér kokárdában rohangáljon minden Pál utcai fiú március 15-én, az kellett, hogy Ugrai Ronaldo értelmezhetetlen szólógólja után, még Marek Hitman Strestík duplája előtt, Thiam pogbázza kegyetlenül a labdát Király Papi kapujába.

De ez nem is annyira érdekes, az sokkal inkább, hogy a meccs jelenete vajon Hrepka Maradona szólója volt vagy az, amint Király Papi próbálta eltalálni Sanda Szabót, pont úgy, ahogyan a csodálatos Duff McKagant kúrták fejbe egy üveg húggyal nem sokkal a néhai Verebes Mágus második eljövetele előtt.

Szóval Strestík közelről bepasszolt gólja meg tizenegyese jelentette végül a fordítást – az MTK az Oscar-gála óta háromból hármat hozott, így felsomfordált a második helyre miközben az Újpest nemtommicsinál, a Haladás meg bekövetett twitteren.


Rambó Bandi zsebre vágta Hidi Patrikot

#

Az ember holtáig blogozik és tanul. Én is így vagyok vele, és úgy lekoppintom a Főni ötletét, miszerint egy meccsről több bejegyzést is  el lehet puffantani, mint a pinty.

Rambó Bandi olyan a Fagyinak, mint a vízágy a lumbágósnak. Általában fáj tőle a mindened, de amikor beesik egy plázacica, az garantáltan csúcsra dorombolja a hangulatodat.

Ez a gól…gól??? Miket beszélek! Ez az orbitális találat annyira ott van a szeren, hogy téli estéken ezt fogom majd mutogatni az unokáimnak, Devecseri öngólja után. Sámánnak innen üzenem, hogy felejtse el Hidi Patát és verjen be pár fradi sört Rambó Bandi tiszteletére!

 


A kopaszok meghiúsították a második félidőt. Holvan Dávid?

#

Mivel a vezetőség hajlandóságot mutatott arra, hogy mérsékelje a blogból kivenni szándékozott összeget, és talán minket sem fog halálra dolgoztatni, úgy döntöttem, hogy megírom a hiányzó összefoglalómat a 77. perc után történtekről is. Igen ám, de úgy tűnt, hogy a Loki–Paks félidejében valami történt, például kopaszok elállták a játékoskijárót, a csapatok így nem tudtak kijönni a szünet után, szóval nemhogy a 77. perc után, de az egész második félidőben nem történt semmi. Még Kontár Elemér szerint is fostalicska volt a második fele, csak ő ezt úgy mondta, hogy „van hiányérzete” ezzel kapcsolatban.

A meccs ekkorra persze, már eldőlt. Egy akkora kamutizenegyessel, mint oda Buda – Ibra korábbi csapattársát, a legendás targoncakezelőt idéző higgadtsággal értékesítette a büntit –, illetve azzal, hogy Holvan Dávid azt hitte, hogy épp a ’82-es világbajnokságon van a brazil válogatottban, és pont olyan hanyag eleganciával bökött Molnár B-terv füle mellé, ahogyan annak idején Sócrates pöckölte el a csikket bemelegítés előtt.

Szóval ennyi, Pakson november óta olvad a fűtőanyag, és sanszos, hogy az új megmentővel kiegészülő Vasas, és a Vidit is ikszre lekatenaccsózó Békéscsaba is sugárvédő öltözetben érkezik a Fehérvári úti stadionba. Ahhoz persze egyelőre még megnyugtató az előny, hogy ne kelljen tartani a szarkofág elkészültétől, sőt, Csertői Aurelio is építene a mutatott játékra, de még pár zakó, és nagyon meleg lesz az urán.


Skacok! Ejtsük már ki a Halálcsillagot!

#

Akik nem hittek nekem, azoknak ezt az apró kis Doll idézetet szavalnám el:

“Amikor elveszítettük a labdát, akkor túl sok emberünk volt elől, kevesen vettek részt a védekezésben, éppen ezért a Puskás könnyebben tudott a kapunk elé kerülni, ezt magamra vállalom.”

Ergo bejött a félelmem, de szerencsére így is meg torpedóztuk a Halálcsillagot.

Mit is írhatnék a mérkőzésről? Hát kb annyit, hogy épp egy családi feszkón marcangoltam a rántott húst és nyelvemre kentem a tiramisut… persze a netes közvetítésre rákuksiztam, de a közeg nem tette lehetővé a kiváló írásos eseménytelenség ecsetelés lekövetését. Tanking Jú Neked Maszter Szopatov és Nektek MamLaSZ marketing szuperhősei!

A felháborodott Dagi interjúval viszont már ütköztünk a világhálón. Hála a jelen tévés stratégiának az összefoglalót még nem láttam, csak ezt a partizán fradi tv felvételt sikerült megtalálnom. Innen nem látszik, hogy bement volna-e, ha nem rúg bele az a fogalmatlan akadémiai növendék (aki mellesleg egy 27 éves szerb légiós), de az elfogulatlan ítélőképességem azt súgja:

Félig ember, félig gép!

Ha nem adod meg, széjjel tép!

 

Ne Feledd:

HajRáf Ratyi!


Bartha László a múlt héten lett 29 éves.

#

Pedig mintha csak tegnap lett volna, hogy közepesen tehetséges fiatalként, ún. ígéretként riogatta a makóiakat az Üllői úton az NB II-ben. A Fradi jól kezdett a másodosztályban, ráadásul a késő nyári nap is szépen sütött, így a zöld-fehérek joggal reménykedhettek a feljutásban. De valahogy az ördöggel cimboráló Nyíregyháza miatt sajnos nem sikerült nekik, pedig ha ez akkor összejön, Lionel Messit ma úgy ismerjük, mint az argentin Barthát, a rosariói kölykök zöld-fehér csíkosban rohangálnak a mocsokban, az igazi Bartha pedig többszörös válogatott lenne mint Détári Lajos (Véber Györggyel együttvéve), és most nem kellene Hiszti Szabi miatt szívnia Borz Storckosnak.

bartha-csavargk-angyala

A Fradinak viszont másodszorra se jött össze, ekkor ugyanis a rákemberekkel lepaktáló Kecskemét-Szolnok koalíció fosztotta meg Barthát attól, hogy kiérdemelje a fehér Buzsáky becenevet. Harmadikra végül sikerült, de ekkorra már túl késő volt. Bartha László úgy megszokta az NB II hangulatát, hogy az évek során önéletrajzába is valahogy a Kozármisleny került be Verona BVSC-je, a Chievo helyett.

A Paksnál, egy nem kifejezetten élcsapatnál aztán, ahogyan az a hányatott sorsú, komolyodó fodballistákkal, és kallódó tehetségekkel gyakran előfordul, megtalálja a helyét. Ekkor még csak 23 éves, vagyis legjobb évei váratnak magukra. Például nagyon ott volt, amikor az Atomvillanás úgy lecsapott az NB I-re, hogy a sugárzást a Pireneusoktól egészen az északi sarkkörig mérni lehetett. Igen ám, de a Nornák annyira megsértődtek Tromsö kifosztásán, hogy úgy hajtogatták többek között Bartha mezét is, hogy még mindig meglepődök, ha előkerül egy Paks-meccsen. (Bödéét nem, ő a Nornáknak is lebasz egyet, ha kötekedni próbálnak vele.)

Bartha kezdetben ígéretes pályafutása nagyjából annyira teljesedett ki, mint a róla szóló, néhol karikatúragyanús Wikipédia-szócikk. Egyelőre csonk. Persze, ez egyben azt is jelenti, hogy még semmi sem végleges. Ahogyan a Wikipédiát át lehet írni – akár maga Bartha is megteheti – úgy az ő történetébe is kerülhet még pár szép fejezet. A válogatott mez minden magyar játékos számára elérhető, meg lett mondva. Egy briliáns tavasszal a háta mögött például még Bartha is ott találhatja magát a kezdőben Izland ellen Marseille-ben, hogy két gólpasszal és egy bringa után a rövid felsőbe vágott bombával csulázzon a skandináv sorskurvák szemei közé. Vagy valami ilyennel.

Isten éltesse Bartha Lászlót!


Jelena Richárd még nem Vernes Rikárdó

#

Bár Vadócz óta nem jött föl olyan ifjú honvédos, leszámítva persze Vernes Rikárdót, aki minden értéket megtestesít, amit valaha is a Honvéd pálya környéki italmérésekben magamba szívtam, szóval nem jött föl olyan gyerek az ifiből, akire úgy igazán kíváncsi lett volna az ember, cserébe ez az állandó várakozás, hogy valakit egyszer csak kinevelünk, a Puskást is kineveltük (Szöllősinek remélem kijön egy új autó a majomkodásodból), ez csak nem múlik soha.

Idén télen például a Jelena Richárd próbálkozik, és edzőmeccsen gólokat is lő, például ezt legutóbb, de

azontúl, hogy batár stricinek tűnik így kalap nélkül is, még nem tennénk be a várható kezdőcsapatba a Haladás ellen.

Kemenes – Botka, Lovrics, Bobál, Baráth – Kamber, Vasziljevics, Nagy G. (Hidi) – Vernes, Youla, Holender.

 



Csak azokat az ártatlan gyermekeket kíméljétek meg!

#

Asszonypajtás jó kislány, mert mikor jeleztem neki, hogy az mbegy-ből érkező milliókra még kell várni pár hetet, akkor ő fogta magát és pláza helyett ovis anyukákkal baráti ruhacserére távozott. Egy ilyen ruhacserét kb úgy kell elképzelni, hogy minden résztvevő hoz egy zsák (többé kevésbé használhatatlan) ruhát, és azt nőies bájjal vegyített, turi-birkózással elosztják egymás között. Szóval megérkezett hozzánk a győzelmi szatyor, telis-tele csipkésebbnél bojtosabb ruhácskákkal, amit elégedett ühümmel nyugtáztam. Bár mikor előkerült egy LióMesszis póló, amit a kisfiam kapott, majdnem torkomon akadt a borjúmájas kalács.

Mondanom sem kell színlelt örömöt mutatva lefeküdtem egy délutáni alvásra, mert középfullos depresszió kezdett kibontakozni, jókedvem derűs égboltján. Ami a legjobban fájt, hogy kisfiam még csak 6 éves sincs, és maximum akkor kerül a focival kapcsolatba, ha kint rugdossuk a bőrt vagy ha odabújik mellém magyar bajnokin zombulni. (Persze erre pusztán számító énje veszi rá, hogy elodázhassa az elkerülhetetlen esti alvást.) Mellékesen megjegyzem nálunk nincs tévézés (a gyereknek), ergo fingom sincs honnan ismerhette Lijót? Mert ismerte, az hétszentség.

Szóval fekszem bent a hálóban azon tanakodva, hogy mételyezhette meg kisfiam gyermeki ártatlanságát a internacionalista marketing szennye, egy-egy könnycseppet hullatva a Fradi gólok (elmúlt és már soha vissza nem térő) közös ünnepléséért.  Eközben kint a gyerek megkérdi anyjától:

-Anya a Messzi milyen országi focista?

-Nem tudom… Asszem olasz!

Pfff… Na szóval kisfiam azóta sincs tisztában Lesszi nemzetiségével (lásd mellékelt a vidijót, ami rendkívül halk lett), de azt tévé, rádió, internet nélkül is vágja, hogy ő világ legjobb focistája… Ha azon fogunk vitázni pár év múlva, hogy ő nem akar szar magyar meccset nézni és kapcsoljunk át a Barszára, akkor inkább most azonnal magam megyek a plázába és veszek neki egy Böde Dagis mezt….

 

Ne feledd:

HajRáf Ratyi!